Mert régen minden jobb volt...

Jó estét - retro foci blog

Szürke egérré vált istenek a foci VB-n

11 focista, akik ma már háttér emberek

2018. július 04. - JoEstetRetro

Csordogált a nem túl izgalmas Horvátország-Dánia mérkőzés, mikor is a meccsbe kicsit belefásuló ifjabb Knézy Jenő meglepetten konstatálta, hogy Suker ül a lelátón, és „hogy megöregedett”(a ’98-as VB-ről itt beszéltünk). Egy biztos: blog csapatunk tagjaival ilyen soha nem fordulhatna elő! Mi ugyanis pontosan tudjuk, hogy a régen a Focivilág poszterein figyelő sztárok ma milyen állapotban vannak és mit csinálnak. Brolin dagi, Vieri strandfocizik Miamiban, Vincze Ottó pedig gyerekekkel focizik éjjel-nappal (Ottóval podcastünkben beszéltünik, itt). És persze mi nem a góloknál pattanunk fel a fotelből, hanem ha meglátunk egy régi kedvencet, amint egy nemzeti csapat kispadján kötelességtudóan végzi feladatát, immáron mint háttérember, egyszerű szürke egér.

suker_2018.jpg

Lássuk tehát, kik azok a sztárok, akik egy-egy  nemzeti szövetség alkalmazottjaként, szerény visszavonultságukban szolgálják tovább hazájuk (vagy egy másik ország) csapatát (a mostani VB és a '98-as összehasonlítást itt tettük meg egy podcast keretében)!

 Mrmic, Olic – Horvátország

A világ szeme a Real csillagán, Kovacicon volt, aki éppen beállni készült a dánok ellen, de a miénk a mellette lázasan magyarázó Ivica Olicon. Pár percig elsötétült a képernyő, és csak a régi emlékek cikáztak, amíg Modricék egyre görcsösebben meneteltek a tizenegyesek felé. Olic játszott vagy 250 meccset a Bundesligában és 104-et a horvát válogatottban – ehhez képest furcsa, de nekünk leginkább arról emlékezetes, hogy semmiről sem emlékezetes. Csatárként kevés gólt rúgott, még kevesebb sorsdöntőt, de bírtuk, és valószínűleg az edzői is. (funfact: Olic egy Davor nevű településen született)

Bár csak 14-szeres horvát válogatott Marjan Mrmic, nekünk azért van olyan barátunk, aki nem egyszer kiabálta bele minden ok nélkül az egykori kiváló kapus nevét a pesti éjszakába. Mrmic ma a stábban dolgozik, nem meglepő módon kapusedzőként.

Bierhoff, Kopke – Németország

Mindenkinek vannak szuperképességei, és nagy kérdés az életben, hogy az élet milyen területén és mire használhatóak ezek. A mi szuperképességünk, hogy egy takarásban lévő, háttal álló fószerról bármikor megmondjuk, hogy ő egy egykori híres focista staffos pólóba öltöztetve. Sajnos ezzel a szuperképességgel nem lehet túl sokra menni, max cikket írni a témában.

Volt két arc, akik kiszúrásához nem kellett extra skill. Ők Bierhoff és Köpke, akik egyrészt nagydarabok, másrészt ezen a VB-n aktívan dulakodtak a svédekkel, amikor éppen nem a saját szurkolóikkal veszekedtek. Ha idáig eljutottál a cikk olvasásában, akkor reméljük nem kell bemutatni a két urat, nem is tesszük.

Henry – Belgium

Blogunknak szigorú alapszabályai vannak. Például az, hogy egy-egy tartalom előállításába csak a minimális mennyiségű google-munkát tesszük bele. Talán az az ökölszabály, hogy ellenőrizni ér, de új információt begyűjteni már nem annyira (najó, Olic születési helyét muszáj volt begyűjteni).

Henry-t még a magyar kommentátorok is észrevették, így nekünk nem kellett csukott szemmel a cipőjéről megismerni, de azt nem tudjuk, miért éppen Belgium, és mit is csinál ott az isteni Thiery, de ott van, az tény. Az említett szabályaink miatt nem ástunk a történet mélyére, de ha ti netán tudtok többet, írjátok meg – azért kíváncsiak vagyunk.

Thomasson – Dánia

Thomasson már bekerült a lufi válogatottunkba (korábbi blog cikkünk a témában itt), és az „öreg” Sukerrel meg Schmeichel faterral (aki meg az apa-fia válogatottunk kapusa) együtt ő is feltűnt a dán-horváton. Na így lett ebből a kicsit nézhetetlen meccsből a VB számunka eddig legérdekesebb darabja.

Edu, Taffarel - Brazília

Ez már gyanús, már-már sorminta. Ha van egy egykori kiváló mezőnyjátékos a stábban, akkor gyakran ott van egy régi kapus játszótársa is.

Ki ne emlékezne az arsenalos Edura, aki most a brazilok kispadján látható, méghozzá egy másik legendával, a focitörténelem talán leggyengébb világbajnok kapusával, Taffarellel.

Marchena, Celades - Spanyolország

Magunkat ismerve biztosan lesz egy Figo válogatott, ahol összeszedjük a történelem nagy árulóit De La Penától Celadesig – de addig is Celades bekerül ebbe a válogatásba is, mert ő a Hierro bácsi által a semmibe vezetett spanyol válogatott egyik team tagja. Hierrot csak azért nem említjük külön, mert a háttérből eléggé az előtérbe került, így a szürke egér státuszra biztosan nem szolgál rá.

No meg Marchena, aki ritka genyó játékos volt, ennek megfelelően nagyon szerettük, kár, hogy repülni fog az egész stáb.

Joao Pinto - Portugália

Az ellenőrző google-munka közben egyre inkább kerülgetett minket a kétely, hogy csak álmodtuk, hogy Joao Pintót láttuk fehér szépingben a portugál kieséstől falfehér arcok között. Nyilván nem álmodtunk, ott volt régi nagy kedvencünk, aki valami igazgató a portugál MLSZ-ben.

Kihagytunk valamit, ti kiszúrtatok esetleg még egy régi arcot a kispadon? – írjátok meg, boldogok leszünk. A végére pedig egy kis arckép csarnok.

Kövessetek minket a Facebookon, és hallgassátok a podcastjeinket ezen a csatornán!

Az idő múlását talán a foci idolok öregedése szemlélteti a legjobban, régi kedvenceink mai képei a galériában: 

A bejegyzés trackback címe:

https://joestetretro.blog.hu/api/trackback/id/tr3514093041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varga Bertalan 2018.07.06. 06:28:58

Rendkívüli szakértő a szerző valóban, csak kár, hogy megszólalt!