Sajnos a politikának nem sikerült érintetlenül hagynia az idei Vb-t, és túl sok politikai szereplő akarta a fociról alkotott értelmezését ráerőltetni a közvéleményre. Ezek a vélemények nagyrészt a játékosok származásával kapcsolatban fogalmazódtak meg. Minket viszont a játékosok származása nem most, és nem a mainstream politikai hullámok miatt kezdett el érdekelni, mi mindig is kötelező ismeretnek tartottuk Seedorf suriname-i származását vagy Lizarazu baszkságának tényét. Ezért most szigorú szerkesztési elvek alapján össze is állítottuk a retro válogatottunkat olyan játékosokból, akik más országban születtek, mint ahol sikeres válogatottak lettek!

A szerkesztési elvek:

- blogunk értelmezési tartománya a '64 és '84 között született játékosok halmaza

- játékosaink legalább 20-szoros válogatottak, de más országban születtek, mint ahol válogatottak lettek

- minden nemzeti csapat csak egy focistát adhat (azaz nem lehet pl. két francia válogatott a csapatban)

- többé-kevésbé életszerű poszt leosztásban, 4-3-1-2-es felállásban játszik a csapatunk!

Kapus - Jonathan Klinsmann

Azért vezettük be a fenti szigorú elveket, hogy aztán mindjárt a kapusnál meg is szegjük. Egész egyszerűen nem jutott eszünkbe olyan bevándorló portás, aki nem szállodában dolgozik (olyan viszont több is eszünkbe jutott). Ezért gondoltunk egy merészet, és az egykori német legenda, az általunk mélyen tisztelt és szeretett Jürgen Klinsmann fiát, Jonathant - kvázi az édesapja jogán - állítottuk a gólvonalra, aki már bemutatkozott az USA U20-as válogatottjában.
(ha 10 év múlva újra megírjuk ezt a cikket, akkor már teljesjogú tag lehet a kis Klinsi)

Nagy Klinsi és kis Klinsi 

Jobbhátvéd - Garics György

Nagyon pikáns eset csapatunk jobbhátvédje: az elmúlt évtizedekben nem Magyarország volt a focitehetségek fő exportőre, így elég meglepő, hogy Ausztria úgy érezte, a jobbhátvéd posztra nincsen alkalmasabb bennszülött osztrák a mi Gyurinknál. Ez egyben szomorú is, mert Garics az egyetlen magyar születésű légiós, aki tényleg bizonyítani tudott a modernkori Serie A-ban. Több mint 200 meccs az olasz élvonalban, 41 osztrák válogatottság, ez egy komoly karrier. Garics Ausztriát választotta, azon felesleges vitázni, hogy ez milyen döntés volt, de az biztos, hogy a 2016-os magyar-osztrákon szívesebben lett volna a másik csapatban.

Középhátvéd - Murat Yakin

A Törökországban született Murat Yakin tesójával, Hakannal együtt a 2000 környéki svájci válogatott oszlopai voltak, így természetesen kihagyhatatlanok szereplői a híres focista tesókról szóló cikkünknek is. Murat 49-szer szerepelt Svájc csapatában, és ebbe az összeállításba azért ő került a tesója helyett, mert a 'lauternben együtt játszott Igli Taréval, ami a mi blogunkon minden szempontot felülír. 

Murat és Hakan napjainkban a Grasshoppers szakmai munkáját irányítja

Középhátvéd - Marcel Desailly

Tudtad, hogy a 90-es évek egyik legfélelmetesebb játékosa Odenka Abbey néven született a ghánai Accra településen? Igazából az egész cikk ötlete az ő Wikipédia oldalának böngészésekor született - nyilván érdemes évente legalább egyszer ránézni, mert megérdemli a csodás pályafutása miatt! Desailly az emblematikus figura emblematikus figurája, ezért ő viselheti válogatottunk csapatkapitányi karszalagját is! Pedig a francia csapatból még lett volna egy két ötletünk, de például sem Thuram, sem Karembeu nem kerülhetett már be.

Marcel és Didier a '93-ban Bl-t nyert Marseilles és alappilére

Balhátvéd - Leandro

Brazilként igenis reális életstratégia keresni egy hanyatló fodball-társadalmat, ahol az emberek imádják a focit, de a játékosok elfelejtették azt játszani, és a 102. legjobb brazil balbekk helyett elmenni mondjuk a 2-3. legjobb magyarnak. A mi Leónk is így gondolta, és mi ezt nem is bánjuk, mert bár nem egy korszakos zseni, de legalább nem fáj nézni, ha megpróbál felfutni a baloldalon, és az NB1-ben ez is nagy szó! Leo még tolja a Fradiban, és 16 felnőt válogatottsága mellett 5 U21-es is van, így kis csalással, de befért a csapatba - Desailly jelenléte majd magabiztosságot ad neki is!

Jobboldali középső középpályás - Mauro Camoranesi

A 30-as években világbajnokságokat nyerő olasz csapatok nagy erősségei voltak a honosított argentinok, és ez a recept 2006-ban is működött: a csapat egyik motorja Mauro German Camoranesi volt, aki olasz származású, de Argentínában született játékos volt. 
Nem egyedi eset az övé. A történet gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, amikor is egy meglehetősen komoly kivándorlási hullám indult Olaszországból Argentínába. Igen, ezért vannak/voltak ilyen nevű arcok a gauchóknál, mint Campagnaro, Abbondanzieri vagy az ügyes alacsony fiú, Messi.. A helyzet annyira komoly, hogy az argentin népesség majd 62%-ának vannak olasz gyökerei.
Az olaszok meg azért vannak annyira szemfülesek, hogy néha a gyökereikre való hivatkozással elcsórnak egy-két játékost az albicelestétől, az argentinok meg vannak annyira szemfülesek, hogy a 6. ükapjukra való hivatkozással olasz útlevelet kérelmezzenek, abból meg már bármi lehet. Ez win-win, Camoranesi meg egy parádés figura volt!

Camoranesi a 2006-os Vb döntőn szereli Zidane-t

Középső középpályás - Marcos Senna

El tanque, azaz a tank. Korunk spanyol fociját nem éppen arról ismerjük, hogy egy ilyen becenevű játékos kezdő lehet a válogatott középpályáján, pedig a spanyol foci nagy felemelkedésének kezdetét jelentő 2008-as Eb győzelem idején a csapat alapembere volt, sőt, a torna all-star csapatának is tagja volt a Villareal brazil születésű vezére, Marcos Senna. Furcsa, hogy a spanyolok játékosimportra szorultak, de nem egyedi, hiszen most is ott van a szintén brazil Diego Costa.

Baloldali középső középpályás - Clarence Seedorf 

Egy rendes retrofoci műveltséggel rendelkező ember stroke tesztje nagyon egyszerű, fel kell neki tenni a kérdést: honnan származik a nagy Clarence Seedorf? Ha a zavartan viselkedő személy erre nem válaszol, vagy netán ilyen hülyeséget mond, hogy Hollandia vagy Barbados, akkor vagy azonnal mentőt kell hívni hozzá, vagy elmagyarázni neki, hogy nem is igazi retro foci fan. 
Ezen kívül mit mondjunk Seedorfról? Jó, a kezdő retrósoknak: Suriname-ból jött, ahogyan Davids, Winter és a többiek, és ezzel a kis kompániával alkották a 90-es évek focicsodáját előadó Ajax keménymagját. Mellesleg nyert 4 Bl-t, három különböző csapattal.

Egy elég komoly csata a két suriname-i klasszis között a '97-es Bl döntőn

Irányító középpályás - Deco

Ha egy brazil felveszi egy másik ország válogatott mezét, akkor mindig lehet egy olyan érzésünk, hogy a fiú nem bízik eléggé magában ahhoz, hogy elhiggye, saját hazájában is lehet próféta. Leandro esetében megértjük ezt, de mondjuk a 2018-as orosz csapatban daráló Fernandesről sem gondoljuk, hogy ő lehetett volna az új Dani Alves. Viszont Deco...Persze, Kaká, Ronaldinho és Rivaldo poszt- és kortársának lenni nem egyszerű móka, ezért valahol ésszerű Deco döntése. Az Eb ezüst, a Vb negyedik hely a portugál válogatott színeiben szép eredmények, ráadásul sikerült kiszorítania csapatunkból a szintén brazil-portugál Pepét.

Jobboldali támadó - Eduardo Silva

Jó volt ez a horvát csapat a Vb-n, de ha valahol kicsit hiányosak voltak, az a támadósor. Mandzukic és Perisic vitathatatlan klasszisok, de Rebic (ő például nem szokott gólt rúgni), Pjaca és Krmaric nem az a szint, Kalinic meg haza zavartatta magát. Szóval nagyon jól jött volna egy kis brazil segítség nekik is, mondjuk egy olyan, mint a fénykorában lévő Eduardo Silva.
A Rióban született, és a Dinamo Zágrábban berobbanó csatár ontotta a gólokat, el is vitte az Arsenal, kivezette a horvátokat a 2008-as Eb-re, aztán jött egy oltári nagy barom...és így lett Silva a horvát Véber Gyuri. Először gondoltunk ide egy videót beszúrni Silva sérüléséről, amit Martin Taylor okozott neki egy Arsenal-Birmingham meccsen, de inkább nem, sajnos minden kockája a fejünkben van, és jobb lenne kitörölni. Silva - ahogy lenni szokott - erős volt, visszatért, de már soha nem lett a régi dinamikus gólvágó. Nagyon sajnáljuk, de szerencse, hogy egyáltalán járni tudott újra azután, ami történt vele. 

Baloldali támadó - Miroslav Klose

A Lengyelországban született Klose csak 21 évesen lett profi focista, addig benne volt a pakliban, hogy tanult szakmájában elhelyezkedve ács lesz belőle. Az ilyen sztorikat hallva gyakran elképzeljük, hogy nézne ki az ács Klose, vagy a vasúti munkájánál maradó Dado Prso, esetleg a Bariban lányfuttatásból élő, mackós, aranyláncos Cassano. 
Szerencsére ezek fikciók maradtak, így viszont nincs más hátra, mint közölni egy szikár, és mindennél többet mondó tényt: a német válogatott Miroslav Klose a világbajnokságok történetének legeredményesebb játékosa, 16 góllal. 

Míg Gera hátrafelé, Klose előre szokott szaltózni góljai után, ezt 16-szor mutathatta be a Vb-ken

Edző: Otto Rehhagel

Blogunk leginkább az 1994 és 2010 közötti időszakkal szeret foglalkozni. Ebben az intervallumban pedig egy ember tudott Vb-t vagy Eb-t nyerni egy másik ország kispadján, ő pedig Otto Rehhagel. Ez így önmagában sem kis bravúr, de hogy mindezt a teljesen fogalmatlan görögökkel tette, az valami oltári teljesítmény. Ezzel a teljesítménnyel megrendíthetetlen a helye a kispadon. A fenti statisztika talán kicsit megijeszthet minket, de azért ne érezzük teljesen reménytelennek, hogy az olasz Marco Rossi vezetésével ezúttal megnyerjük a soron következő Eb-t!