Nem szeretném kifejteni, mi az a sportwashing, a Blatter úrról szóló Netflix filmbe se mennék bele, és a sérült, kizsigerelt sztárjátékosok sorát sem citálnám ide, inkább csak rögzítem az alapvetést: a katari vb egy rendes focidrukkernek maga a rémálom, de legalább a kínzón tomboló kognitív disszonancia okozta mentális pokol. A kedvenc dolgom (foci) kedvenc dolga (foci vb) zajlik úgy, hogy egyszerűen nincs hozzá gusztusom kapcsolódni. Pedig eddig komolyan azt hittem, hogy bármi is lesz a világon, a foci vb egy fix felüdülés lesz, egy hónap feledés, egy hónap gyermeki izgalom. Tévedtem. Na de hogyan lehet túlélni kedves szurkolótársak a ránk váró egy hónapot anélkül, hogy masszív alkoholistává vagy bolonddá válunk?
Én 7 stratégiát javaslok:
1. Preventív függőségbe esés
A függőségek természetéről mostanában egyre több érdekes és gondolatformáló elméletet hallani, nekem különösen tetszik az, amely valami olyasmit mond, hogy a káros függőségeket le lehet cserélni kevésbé károsakra, ha az adott cselekvés megadja ugyanazt a nyugalmat/felszabadulást/felejtést/pótlékot/akármit, mint amit a nála károsabb megadott.
Ezen felbuzdulva, pénzügyi logikával is megerősítve az alábbi stratégiát dolgoztam ki: ha nem akarok alkoholmámorban fetrengeni 30 napon keresztül, akkor mintegy megelőző jelleggel egy másik függőségbe taszítom magam, ami nem más, mint a sportfogadás.
Ha ugyanis érdekeltté teszem magam a meccsek alakulásában azzal, hogy egy nem túl jelentős pénzösszeggel fogadok egy általam várt kimenetelre, akkor talán, TALÁN meg tudok nézni pár meccset, és valami minimális sportélményt átélek. Szinte biztosan el fogom veszteni a torna alatt a pénzem (ezért nem is ajánlom senkinek valójában a sportfogadást). De ha kellő önmegtartóztatással töltögetem a játékalapot, akkor minden feltett pénzt elveszítve is sokkal kevesebbet költök a fogadásokra, mintha az elszabadult alkohol árak mellett a permanens kábultságomat kéne szponzorálni. Így pénzem is több marad és az egészségemet sem károsítom.
2. Kovácskálmáning
Mindig is mélyen megvetettem a tájékozatlanul sportról okoskodó embereket, azt pedig tényleg a legpofátlanabb dolognak véltem, hogy valaki magát szakértőként aposztrofálva azt se tudja ki van kint egy adott világversenyen.
Kovács Kálmánnak sikerült egyszer a TV nyilvánossága előtt felkent szakértőként Svájcot megnevezni a torna esélyeseként, miközben szegény svejciek nem is kvalifikálták magukat.
Az idők nagyot tudnak változni: most én sem igazán tudom kik vannak a vb-n, fogalmam nincs a csoportokról, a keretekről sem igazán. Korábban ezeket az infókat álmomból felébresztve is, most meg csak szekunder információ forrásokból tudom. Tudom például a kereteknek azt a részét, amit Serie A játékosok alkotnak, hiszen ott minden csapatról tudom, kik utaznak a vb-re (és lesznek jó eséllyel pályán kóválygó szerencsétlenek, vagy a rehabilitációs osztály állandó lakói a 23-as év elején). De ennyi. Semmi többet nem teszek a vb megértéséért.
A katari vb által most annak az embernek esik jól lennem, akit korábban megvetettem, aki azt se tudja ki van pirosban és ki van kékben, aki olyan kérdéseket tesz fel, hogy: “ez milyen meccs?”, meg hogy: “és ennek most mi a tétje?”.
3. Ventillációs pótcselekvések, áldozatsegítő közösségek
Mi az a ventillációs pótcselekvés? Például ennek a posztnak a megírása, vagy az a sötét búskomorságban tocsogó podcast sorozat, amit a jóestétes urakkal kezdtünk el, és IDE kattintva meghallgatható a közös szomorkodást némi nosztalgiázással feldobni vágyó sorstársaknak.
4. Divatdrukkerkedés
Covid, háború, élelmiszer- és energiaválság, sötét felhők, Allegri nézhetelten Juventus-a, katari vb. Ezt a sort kellett nekünk, Juve drukkereknek lélekben feldolgozni a közelmúltban.
Ha a kedvenc focis dolgaid képtelenek szerethetőek lenni, akkor látványosan és vállalt nyíltsággal meg kell őket csalni. Így lettem én például a Spaletti-féle Napoli ideiglenes rajongója, vállalt divatdrukker, mert az életnek mennie kell tovább, mert mindig kellenek új örömök és a nápolyi csapat játéka minden rosszat elfeledtet, mintha csak egy Sorrentino filmben ülnék a robogón egy tengerparti naplementében.
A vb-n is lehet divatdrukkerkedni, az általam kiválasztott csapatok: Szerbia, Dánia, Uruguay, Kamerun - nekik fogok divatdrukkolni, és nagyon remélem, hogy minél tovább jutnak ezek a középcsapatok, mert ezen a vb-n még az tudna még undorítóbb réteget festeni, ha Brazília nyerné meg Németország ellen a döntőt (nem, nem tudom hogy vannak az ágrajzok), mert az olyan benyomást keltene, mintha ez egy komolyan vehető sportfoglalkozás lenne.
5. Hagyományőrzés
Már be merem vallani nyilvánosan is, hogy mindig kiröhögtem az urbánus környezetben direkt feltűnősködésből bajuszt, kalapot és egyéb népi jellegeket öltő figurákat, ahogyan a Belga mondja, “népijóskákat”.
De mára őket is megértettem. Úgy érzik, beteg a világ, úgy érzik, minden eszközzel őrizni kell valamit a régiből, a jóból.
Vasásnap este én például úgy ültem le egy 2003-as Red Hot Chili koncert elé, mintha tegnap vezették volna be a Youtube-ot az utcánkba, és eddig csak becsempészett Bravo magazinokban láttam volna John Frusciantét. Rengeteg Cseh Tamást is hallgatok és még több régi focis dolgot nézegetek - holnap pedig Marchisio mezben fogok futni. Meg kell mutatni, hogy léteznek értékes dolgok, nem csak a kenőpénzért végrehajtott kultúrarombolás. Mert a foci meggyalázásának hatása nem áll meg az ember focis identitásának féltésénél, a komplett kulturális identitásomat érzem veszélyben (amúgy ezt a pontot a többivel ellentétben 50%-ig komolyan gondolom)
6. Fifázás
Hát mire jó a virtuális világ, ha nem arra, hogy a valódi elől oda meneküljünk? Ha lenne időm, most gondosan építenék egy virtuális ellen vb-t fifában és persze párhuzamosan a fejemben is. Amin nyilván ott vannak az olaszok is, és ahol nem 49 fokban fociznak és a horvát ultrák nem csadorban vonulnak.
7. Alkoholizmus, megbolondulás
Ha a fenti 6 stratégia egyike, sőt a stratégiák összes lehetséges számú kombinációja sem segít, akkor nyugodtan lehet kifordított, felhajtott gallérú Porrini mezben (ahogyan Cantona levonult a 96-os ManU-Juve BL meccs után) üvölteni a Deák aluljáróban a 98-as vb döntő kezdőcsapatait, senki nem fog megvetéssel nézni ránk.
Éljük túl együtt a katari focilázálmot:
Kövessétek a JóestétJószurkolást FB oldalt ITT
Az új divatfocis projektünket a Divatrukkert ITT
És hallgassátok a terveink szerint heti rendszerességgel jelentkező podcastünket ITT
